a múlt héten főleg javascripttel kapcsolatos dolgokat olvastam, de azért akad itt más is. ráadásul a DSL-ek nagyon érdekelnek, szóval sok ezzel kapcsolatos írás került elém.

• "Composing DSLs in javascript": egy elég hosszú és részletes post arról, hogyan lehet javascriptben internal DSLeket (~ fluent interfész) megvalósítani.
• "DSLs in javascript": egy infoq videó ugyanerről. nagyon jól adja elő a srác.
• "Building an internal DSL in java": egy esettanulmány java DSL készítéséről.
• "Once upon an Oak...": az Oakról és maradványairól a Javában. érdekes, hogy miket hagytak ki az eredeti nyelvből és miért.
• "JavascriptEE": négy részes sorozat a szerveroldali javascriptről és a vállalati felhasználásról.

a cégünk php programozókat keres.

a java elődjében, az oak-ban volt rengeteg furcsaság. szerencsére ezek nagy része eltűnt, viszont pár dolog megmaradt. ha például megkérdezném, hogy mit ír ki az alábbi kód, akkor a programozók legnagyobb része azonnal rávágná, hogy semmit:

class NothingSpecial extends Thread {
	public void run() {
		try {
			while(true) {
			
			}
		}catch(NullPointerException ex) {
			System.out.println("?");
		}
	}
}

a while magja üres, így nem dobódhat benne NullPointerException. vagy mégis? sajnos előfordulhat olyan eset, amikor ez a kód az "?" sztringet írja ki.

az oak nyelvben létezett az aszinkron kivétel fogalma, és ez megmaradt a javában is (a nyelvi specifikációban szántak is rá egy rövid bekezdést). egy kivétel attól aszinkron, hogy nem az a szál hozza létre, amiben kezelni kell. előfordulhat JVM InternalError esetén, vagy a Thread.stop() metódus meghívásakor. a stop() metódusnak átadhatunk egy Throwable példányt és ez a kivétel fog eldobódni a szában. nem véletlen, hogy ez a metódus deprecated: ez a viselkedés nagyon veszélyes is lehet. a fenti példában is olyan helyen fordul elő kivétel, ahol normális körülmények között nem számítanánk rá.

a kivételt előállító kód így néz ki:

class SomethingSpecial {
	public static void main(String... args) throws Exception{
		NothingSpecial thread = new NothingSpecial();
		thread.start();
		Thread.sleep(200);
		thread.stop(new NullPointerException());
		Thread.sleep(200);
	}
}

Tanulság: a stop() metódus nem véletlenül deprecated.

a JDK7 újdonságai között hosszú huzavona után végül ott lesznek a lambda kifejezések. azt még senki nem tudja, milyen formában és milyen mélységben, de bekerülnek a nyelvbe. a vitákról és a különböző specifikációkról rengeteg anyagot találhattok, mivel az utóbbi időben minden nagy javás arc ezzel a témával foglalkozott. kezdésnek talán neal gafter blogján érdemes végigfutni. valószínűleg amit ő leír nincs túl távol attól, ami végül a nyelvben megjelenik.

addig is amíg ez az újítás nem jelenik meg, kereshetünk olyan megoldásokat, amik nagyon emlékeztetnek a lambda kifejezésekre. itt van például ez:

thread = java.lang.Thread(
	function() { 
		print(java.lang.Thread.currentThread().getName());
	} 
);
thread.start();

hogy mi is ez? pontosan az, amit a legtöbb java programozó lambda kifejezés néven a nyelvben látni szeretne. itt egy függvényt adunk át a Thread konstruktorának, ami tudja, hogy ezt hívja meg a run() metódus helyett (ez egyébként nem teljesen így van, de szép gondolat).

sajnos azonban erre  még várnunk kell: a fenti kód ugyanis egy javascript részlet. a tegnapelőtt postban írtam a rhinoról, a java scripting api egy javascript script engine implementációjáról. akkor elmondtam, hogy a rhinoban használhatunk java objektumokat, kihagytam viszont egy érdekes dolgot. abban az esetben, ha egy olyan interfészt kellene implementálnunk, amiben csak egy metódus van, a rhino megengedi, hogy csak a függvényimplementációt adjuk át. ebből ő majd előállítja a megfelelő interfész implementációt, de arról nekünk nem kell tudnunk. (a single abstract method (SAM) osztályok fogalma egyébként a java lambda kifejezés implementációja kapcsán is felmerült).

a fenti példában tehát előáll egy olyan Runnable implementáció. ha mégis magunknak akarjuk implementálni az interfészt, akkor azt így tehetjük meg:

var o = { run: function() { 
					print(java.lang.Thread.currentThread().getName());
				}
};
var r = new java.lang.Runnable(o);

még több érdekességet találhattok a rhino és a java kapcsolatáról a rhino dokumentációban.

a java se 6 óta tudunk javascriptet futtatni java kódban. ez azért előnyös, mert használhatunk java objektumokat miközben megmarad a javascript egyszerűsége. ezen a keverék példakódon ez jól látszik:

importPackage(javax.swing);

function drawWindow(text) {
    var frame = new JFrame();
    var label = new JLabel(text.toString());
    frame.add(label);
    frame.pack();
    frame.setVisible(true);
}

a szkriptek értelmezéséhez szükséges eszközök a javax.script csomagba kerültek. három fontos osztállyal kell itt foglalkoznunk:

• ScriptEngineManager: megkeresi nekünk a megfelelő szrkiptmotor implementációt.
• ScriptEngine: segítségével végrehajthatunk szkripteket. erre szolgálnak az eval() metódus különböző verziói. a put() metódussal név-objektum párokat adhatunk át a motornak. az így átadott objektumok a megfelelő névvel használhatók lesznek a szkriptekben.
• Invocable: segítségével függvényeket hívhatunk meg. a függvényhívásoknál objektumokat is átadhatunk argumentumokként.

  ScriptEngineManager manager = new ScriptEngineManager();
  ScriptEngine engine = manager.getEngineByMimeType("text/javascript");
  engine.eval(new FileReader("test.js"));
  Invocable invocable = (Invocable) engine;
  invocable.invokeFunction("drawWindow", "alma");

(a fenti javascript kód a test.js fájlban van). a JDK-ban egyébként alapból benne van a mozzilla rhino javascript implementáció. mivel azonban a ScriptEngineManager a service loader mechanizmust használja az implementációk megtalálására, ezért nagyon könnyű új megvalósításokat beilleszteni.

a témával kapcsolatban találhattok itt egy jó prezentációt, itt pedig egy javascript-java kombóvaal megvalósított számológépet.

múlthéten ezekre volt időm:

• "OpenID form Java Web Applications": bár nem szoktam írni webalkalmazásokról, mert azt nem lehet röviden, de azért olvasni szoktam. ez a cikk például kiemelkedően érdekes. a második része is jön hamarosan.
• "A new dawn for Java": arról  szól, hogy mit tartogata Java platformnak a jövő az Oracle-Sun egyeülés után.
• "Garbage Collection, References, Finalizers and the Memory Model": egy nagyon érdekes cikk a finalize() metódusról és egy meglepő kimenetelű kód.
• "10 More Puzzle Websites to Sharpen Your Programming Skills": 10 olyan weboldal, ahol különböző nehézségű fejtörők, versenyek stb. találhatók. csak kipihenten érdemes megnézni őket.

twitteren követek néhány szakit, akiket minden java programozónak érdemes ismernie. josh bloch például tt írta meg, hogy elkészült a dual-pivot quicksort implementációjával (én legalábbis innen tudtam meg). íme a lista:

ward cunningham

kent beck

martin fowler

crazy bob

josh bloch

neal gafter